Giedré Maybe egy különleges, litván szérmazású vadászhölgy, egyben a világ egyik legtehetségesebb agancsfaragója és festője. Hihetetlenül részletgazdag munkáit soha nem látott élethűség és igényesség jellemzi. Négy teljes hónapig kellett türelemmel várnom, míg ideje engedte, hogy interjút készíthessek vele. Mivel évek óta nagy csodálója vagyok, végül idén nyáron vettem a bátorságot és messzemenőkig szerény vadászportálomat bemutatva megkérdeztem, hogy ez lehetséges -e. Azzal tisztelt meg, hogy minden kérdésemre válaszolt!
 |  |  |
Kedves Giedré! Köszönöm, hogy időt szakítasz rám! Óriási csodálód vagyok, a munkáid egyszerűen lehengerlőek! Ennek a bikának a bőgését szinte hallom! Hihetetlen! Mióta foglalkozol az agancsok faragásával?
G.M.: Hét éve kezdtem.
Értem, és kitől tanultál, ki volt a mestered?
G.M.: Senki! Vagyis én magam! Mindig is rettentően vonzott a természet. Amióta az eszemet tudom vadász voltam és most is az vagyok. A kötődésem, vonzalmam a trófeákhoz, különösen agancsokhoz, szarvakhoz mindig megvolt, és végül úgy kapcsoltam össze ezeket az értékeket, hogy elkezdtem ékszereket készíteni és agancsokat faragni. Kimondottan állati motívumokkal persze. De nem értettem hozzá. Bele kellett tanulnom. Egyedül.
G.M.: Hét éve kezdtem.
Értem, és kitől tanultál, ki volt a mestered?
G.M.: Senki! Vagyis én magam! Mindig is rettentően vonzott a természet. Amióta az eszemet tudom vadász voltam és most is az vagyok. A kötődésem, vonzalmam a trófeákhoz, különösen agancsokhoz, szarvakhoz mindig megvolt, és végül úgy kapcsoltam össze ezeket az értékeket, hogy elkezdtem ékszereket készíteni és agancsokat faragni. Kimondottan állati motívumokkal persze. De nem értettem hozzá. Bele kellett tanulnom. Egyedül.
 |  |  |
Ez elképesztő. És mivel foglalkoztál korábban?
G.M.: Egy fegyverboltban voltam eladó.
G.M.: Egy fegyverboltban voltam eladó.
Le a kalappal! De térjünk csak vissza a faragáshoz! Ha senki sem segített, hogy jutottál kezdőről a mesteri szintre?
G.M.: Igazság szerint még a legegyszerűbb mozdulatok is borzasztóan nehéznek tűntek az elején, hiszen nekem kellett rájönnöm, hogy mit hogyan kell csinálni. Meg kell értened Gergely, hogy az én hazámban az ilyen mesterség roppant ritka volt akkoriban, de még most is. Jobb híján más, nemzetközi művészek munkáit vizslattam és igyekeztem inspirációt meríteni azokból a faragványokból, amikbe beleszerettem. De mindenkinek megvannak a titkai és nem meglepő módon, ezeket féltve őrzi.
G.M.: Igazság szerint még a legegyszerűbb mozdulatok is borzasztóan nehéznek tűntek az elején, hiszen nekem kellett rájönnöm, hogy mit hogyan kell csinálni. Meg kell értened Gergely, hogy az én hazámban az ilyen mesterség roppant ritka volt akkoriban, de még most is. Jobb híján más, nemzetközi művészek munkáit vizslattam és igyekeztem inspirációt meríteni azokból a faragványokból, amikbe beleszerettem. De mindenkinek megvannak a titkai és nem meglepő módon, ezeket féltve őrzi.
 |  |
A faragványokat megfested, amitől életre kelnek. Hogy jött a színezés ötlete?
G.M.: Igen, most már a legtöbb vevő színes faragványt szeretne, de nagyon élvezem az anyag eredeti struktúráját is. Korábban natúr volt minden munkám. Az első színes agancson egy dalmata volt. Bevallom neked, hogy a festés nem az én ötletem volt. A vevő ragaszkodott hozzá, hogy próbáljam meg. És igaza volt! A mű életre kelt! Azóta persze minden egyéb más ötletre is nyitott vagyok, de a tökéletességre törekszem. Abból nem engedek.
G.M.: Igen, most már a legtöbb vevő színes faragványt szeretne, de nagyon élvezem az anyag eredeti struktúráját is. Korábban natúr volt minden munkám. Az első színes agancson egy dalmata volt. Bevallom neked, hogy a festés nem az én ötletem volt. A vevő ragaszkodott hozzá, hogy próbáljam meg. És igaza volt! A mű életre kelt! Azóta persze minden egyéb más ötletre is nyitott vagyok, de a tökéletességre törekszem. Abból nem engedek.
 |  |  |
Nagyon érdekes. De képtelen vagyok felfogni, hogy hogyan tudsz ennyire kis felületen ilyen aprólékos lenni.
G.M.: Igen, az agancs keresztmetszete nem optimális és ezért a pontos munka nagyon nehéz. Kénytelen vagyok nagyítókat használni, különösen azoknál a részeknél, amikor térhatást kell kelteni, agancsokat kell kidolgozni, mögé kell nyúlni, gödröket és lyukakat kell kialakítani. De bizony minden egyes fáradságos, aprólékos mozdulat hozzájárul egy kicsit a végeredményhez, ami aztán élethű lesz.
G.M.: Igen, az agancs keresztmetszete nem optimális és ezért a pontos munka nagyon nehéz. Kénytelen vagyok nagyítókat használni, különösen azoknál a részeknél, amikor térhatást kell kelteni, agancsokat kell kidolgozni, mögé kell nyúlni, gödröket és lyukakat kell kialakítani. De bizony minden egyes fáradságos, aprólékos mozdulat hozzájárul egy kicsit a végeredményhez, ami aztán élethű lesz.
Megörökíted az európai erdő vadjait, kutyákat, macskákat, de sokszor oroszlánt, bölényt, tigrist ábrázolnak a faragványaid. Mi a kedvenc témád ezek közül?
G.M.: Elsősorban a vadakat és a vadászkutyákat szeretem.
G.M.: Elsősorban a vadakat és a vadászkutyákat szeretem.
 |  |  |
Mi a fő motivációd?
G.M.: Az agancs a természet ajándéka ezért tehát a természetből vett motívumokkal kell ékesíteni. Nyilván, mivel ez a munkám, ezért a legtöbb faragvány megrendelésre készül, de ha saját örömömre faragok, az is mindig megtalálja a gazdáját.
Sokat faragsz?
G.M.: Sokat, de az alapanyag beszerzése is kritikus. Egy hiperrealisztikus gímbika, vagy egy bajor véreb megalkotásához megfelelő agancsra van szükségem, és néha 100 darabból épp, hogy akad egy, ami használható!
Mi volt munkásságod eddigi legnagyobb kihívása?
G.M.: Egyszer egy egész agancs teljes felületét kellett megmunkálnom: végig, körös-körül vadak, erdei növények sorakoztak. De az ilyen jellegű feladatokat kevésbé kedvelem. Ami igazán testhezálló számomra, az a kis felületen történő, nagyon élethű ábrázolás.
Ezen belül is a kutyák, nem igaz?
G.M.: De! Végtelen örömmel tölt el a négylábú barátaink megörökítése. Csodálatos érzés belegondolnom, hogy valakinek a kedves kutyáját agancsra varázsolhatom, és melegséggel tölt el, ahogy az állat szépen lassan kirajzolódik és életre kel.
G.M.: Az agancs a természet ajándéka ezért tehát a természetből vett motívumokkal kell ékesíteni. Nyilván, mivel ez a munkám, ezért a legtöbb faragvány megrendelésre készül, de ha saját örömömre faragok, az is mindig megtalálja a gazdáját.
Sokat faragsz?
G.M.: Sokat, de az alapanyag beszerzése is kritikus. Egy hiperrealisztikus gímbika, vagy egy bajor véreb megalkotásához megfelelő agancsra van szükségem, és néha 100 darabból épp, hogy akad egy, ami használható!
Mi volt munkásságod eddigi legnagyobb kihívása?
G.M.: Egyszer egy egész agancs teljes felületét kellett megmunkálnom: végig, körös-körül vadak, erdei növények sorakoztak. De az ilyen jellegű feladatokat kevésbé kedvelem. Ami igazán testhezálló számomra, az a kis felületen történő, nagyon élethű ábrázolás.
Ezen belül is a kutyák, nem igaz?
G.M.: De! Végtelen örömmel tölt el a négylábú barátaink megörökítése. Csodálatos érzés belegondolnom, hogy valakinek a kedves kutyáját agancsra varázsolhatom, és melegséggel tölt el, ahogy az állat szépen lassan kirajzolódik és életre kel.
 |  |  |
Van esetleg valami záró gondolatod, életfilozófia, amit megosztanál a magyar vadászokkal, akik majd a cikket olvassák?
G.M: Nos, ez a munka mások támogatása nélkül nekem nem menne. Folyamatosan bíztatnak, hogy folytassam. Nagyon büszke vagyok rá, hogy megörökíthetek egy részt a természetből, de tudom, hogy minden élőlény Isten teremtménye, és bármit alkotok is, az csak egy másolat lehet. De hidd el nekem Gergely, ez a másolgatás nem is olyan könnyű!
Köszönjük szépen és további sok sikert!
...
Nagyfügedi Gergely - 2022
G.M: Nos, ez a munka mások támogatása nélkül nekem nem menne. Folyamatosan bíztatnak, hogy folytassam. Nagyon büszke vagyok rá, hogy megörökíthetek egy részt a természetből, de tudom, hogy minden élőlény Isten teremtménye, és bármit alkotok is, az csak egy másolat lehet. De hidd el nekem Gergely, ez a másolgatás nem is olyan könnyű!
Köszönjük szépen és további sok sikert!
...
Nagyfügedi Gergely - 2022
